Üdvözlöm a REG-MED Egészségügyi Szolgálat honlapján!

Szervezetünk, szerveink, s azokon belül szöveteink alapvető építőkövei a sejtek. A sejtek többsége a születés után is osztódik. Szervezetünk egészséges működése érdekében folyamatosan új sejtek születnek, miközben az öregek meghalnak. Érzékeny és bonyolult szabályozórendszer biztosítja, hogy új sejtek csak akkor és olyan mennyiségben keletkezzenek, amikor és amennyire az elöregedett vagy elpusztult sejtek pótlása szükséges. A folyamat irányítói a gének, amelyek minden sejt magjában megtalálhatók. A sejtekben genetikailag kódoltan működik az ún. programozott sejthalál, ami biztosítja, hogy az elöregedett sejt kellő időben, magától elpusztuljon. A sejtosztódás, sejtszaporodás és sejtelhalás között tehát kényes egyensúly áll fenn az egészséges szervezetben. 
Megtörténhet azonban, hogy egy sejt valamilyen károsodást szenved, viselkedése megváltozik, így kiszabadul a szigorú szabályozási mechanizmusok gátja alól – daganatosan elfajul. A normális sejteknél sokkal gyorsabb ütemben, irányíthatatlanul kezd osztódni, noha az adott szervnek nincs is szüksége az újabb sejtekre. A keletkezett kóros sejtek száma rohamosan nő, s mindegyik örökli a kezdeti "lázadó" sejt hibás tulajdonságait. Az így keletkezett sejtek nem illeszkednek az adott szerv szövetébe, attól elkülönülve, kóros, felesleges szövettömeget, daganatot hoznak létre, amely növekedve, terjeszkedve gátolja az adott szerv vagy a szervezet életműködéseit. Az utóbbi évek számos felfedezésének köszönhetően ma már tudjuk, hogy a rák nem máról holnapra alakul ki, hanem egy több éves, sőt több évtizedes, soklépcsős folyamat végeredménye. Ritkán okozza egyetlen tényező, például a dohányzás. Valószínű, hogy a kialakulásban szerepet játszik az öröklődés és bizonyos káros külső tényezők, mint az étrend, rákkeltő anyagok, sugárzások.

A daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. A jóindulatú daganat nem rák. Nem terjed be a szomszédos szövetekbe, jól elhatárolódik a környezetétől és nem károsítja azt. A daganat növekedése során nem terjed át a szervezet más szöveteibe, szerveibe, nem ad áttéteket. Rendszerint nem életveszélyes elváltozás, és a sebészi eltávolítás után jellemzően nem újul ki. Jóindulatú daganat például a szemölcs vagy az anyajegy a bőrön, az izomszövetből kiinduló mióma a méhben, a petefészekben vagy az emlőben kialakuló ciszta.
A rosszindulatú daganat, vagyis a rák ezzel szemben nem tiszteli a határokat, alattomosan beterjed a szomszédos ép szövetekbe, és burjánzása során fokozatosan elpusztítja azokat. A rákos sejtek képesek belépni a vérerekbe és nyirokerekbe, s ezeken keresztül a szervezet távoli részeire is eljutnak, ott megtelepednek és tovább szaporodva újabb és újabb daganatokat – áttéteket – hoznak létre. 
Amikor egy rosszindulatú daganat már áttéteket ad, a gyógyulás esélye sajnos sokkal kisebb lesz, mint amilyen korábban volt. Kiemelkedő fontosságú a daganatok korai felismerése, ezért elengedhetetlen, hogy akkor is részt vegyünk az előírt szűrővizsgálatokon, amikor tökéletesen egészségesnek érezzük magunkat, még mielőtt a daganat által okozott tünetek kialakulnának. 

A cukorbetegséget orvosi néven diabetes mellitusnak hívják (kiejtve: diabétesz mellitusz). Fő tünete, hogy megfelelő kezelés nélkül az egészségesnél magasabb a vérben a cukor (glukóz) szintje. A betegség kezdetekor a vércukor értéke nem állandóan magas, emiatt gyakran csak ismételt laboratóriumi vércukor-meghatározással lehet a betegséget felismerni. A vércukor értéke mindenkinél összefügg az inzulin termelődésével, hatásával. Az inzulin az egyedüli anyag (hormon) szervezetünkben, amely a vércukorszintünket csökkenteni tudja. Megfelelő inzulinmennyiség, pontosabban megfelelő inzulinhatás nélkül sejtjeink nem tudják jól használni energiaforrásként a cukrot. Diabéteszben az inzulin mennyisége kevés, vagy nem eléggé hatékony. Az eredmény ugyanaz: megemelkedik a vércukor szintje.

Milyen tünetek, panaszok utalhatnak cukorbetegségre?

2-es típusú cukorbetegség esetén a szervezet vagy nem termel elegendő mennyiségű inzulint, vagy a megtermelt inzulin hatása nem megfelelő, ezért a sejtekbe nem tud belépni a glukóz. Annak ellenére hogy a vér cukorszintje magas, a sejtek glukózellátása zavart szenved. Ennek következménye a változatlan étvágy melletti fogyás. Az általános gyengeség, fáradtság igen nagyfokú lehet. A magas vércukorszint következtében a vizeletben cukor jelenik meg. Ez gyakori, nagy mennyiségű vizelet ürítését eredményezi, ami főleg éjszaka, de nappal is panaszokat okozhat. A cukortartalmú vizelet hajlamosít húgyúti, nőgyógyászati fertőzésekre. A látásélesség megváltozik, hirtelen romlik a távollátás, és az is előfordulhat, hogy nem tud az eddigi szemüvegével olvasni. Belső feszültség, ok nélküli idegeskedés, akár zaklatott viselkedés is felléphet. A fertőzésekre való hajlam nő. Gyakoriak a nehezen gyógyuló légúti, húgyúti és bőrfertőzések. A végtagokon, főleg a lábfejen égő, bizsergő, zsibbadó érzés jelentkezhet.