Néhány gondolat a daganatos betegségekről

Napjainkban a daganatos betegségek a halálozás jelentős százalékáért felelnek. A későn felfedezett rákos betegségek gyógyulási esélyei rosszak, azonban ha szűrővizsgálatok segítségével időben felismerjük a betegséget, a teljes gyógyulás az esetek többségében elérhető. A szűrés fontosságának megértéséhez nem árt, ha ismerjük a daganatok kialakulásának módját.

Szervezetünk, szerveink, s azokon belül szöveteink alapvető építőkövei a sejtek. A sejtek többsége a születés után is osztódik. Szervezetünk egészséges működése érdekében folyamatosan új sejtek születnek, miközben az öregek meghalnak. Érzékeny és bonyolult szabályozórendszer biztosítja, hogy új sejtek csak akkor és olyan mennyiségben keletkezzenek, amikor és amennyire az elöregedett vagy elpusztult sejtek pótlása szükséges. A folyamat irányítói a gének, amelyek minden sejt magjában megtalálhatók. A sejtekben genetikailag kódoltan működik az ún. programozott sejthalál, ami biztosítja, hogy az elöregedett sejt kellő időben, magától elpusztuljon. A sejtosztódás, sejtszaporodás és sejtelhalás között tehát kényes egyensúly áll fenn az egészséges szervezetben. 
Megtörténhet azonban, hogy egy sejt valamilyen károsodást szenved, viselkedése megváltozik, így kiszabadul a szigorú szabályozási mechanizmusok gátja alól – daganatosan elfajul. A normális sejteknél sokkal gyorsabb ütemben, irányíthatatlanul kezd osztódni, noha az adott szervnek nincs is szüksége az újabb sejtekre. A keletkezett kóros sejtek száma rohamosan nő, s mindegyik örökli a kezdeti "lázadó" sejt hibás tulajdonságait. Az így keletkezett sejtek nem illeszkednek az adott szerv szövetébe, attól elkülönülve, kóros, felesleges szövettömeget, daganatot hoznak létre, amely növekedve, terjeszkedve gátolja az adott szerv vagy a szervezet életműködéseit.

Az utóbbi évek számos felfedezésének köszönhetően ma már tudjuk, hogy a rák nem máról holnapra alakul ki, hanem egy több éves, sőt több évtizedes, soklépcsős folyamat végeredménye. Ritkán okozza egyetlen tényező, például a dohányzás. Valószínű, hogy a kialakulásban szerepet játszik az öröklődés és bizonyos káros külső tényezők, mint az étrend, rákkeltő anyagok, sugárzások.
A daganatok lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak. A jóindulatú daganat nem rák. Nem terjed be a szomszédos szövetekbe, jól elhatárolódik a környezetétől és nem károsítja azt. A daganat növekedése során nem terjed át a szervezet más szöveteibe, szerveibe, nem ad áttéteket. Rendszerint nem életveszélyes elváltozás, és a sebészi eltávolítás után jellemzően nem újul ki. Jóindulatú daganat például a szemölcs vagy az anyajegy a bőrön, az izomszövetből kiinduló mióma a méhben, a petefészekben vagy az emlőben kialakuló ciszta.
A rosszindulatú daganat, vagyis a rák ezzel szemben nem tiszteli a határokat, alattomosan beterjed a szomszédos ép szövetekbe, és burjánzása során fokozatosan elpusztítja azokat. A rákos sejtek képesek belépni a vérerekbe és nyirokerekbe, s ezeken keresztül a szervezet távoli részeire is eljutnak, ott megtelepednek és tovább szaporodva újabb és újabb daganatokat – áttéteket – hoznak létre. 
Amikor egy rosszindulatú daganat már áttéteket ad, a gyógyulás esélye sajnos sokkal kisebb lesz, mint amilyen korábban volt. Kiemelkedő fontosságú a daganatok korai felismerése, ezért elengedhetetlen, hogy akkor is részt vegyünk az előírt szűrővizsgálatokon, amikor tökéletesen egészségesnek érezzük magunkat, még mielőtt a daganat által okozott tünetek kialakulnának. 


Töltse le és nyomtassa ki az Önre vonatkozó szűrési tájékoztatót! A fejezetek után található táblázat segítségével könnyen számon tarthatja az esedékes szűrővizsgálatok idejét és azokon rendszeresen részt vehet.